A legtöbb kutya számára a lépcsőn való fel- és lemászkálás, illetve a kanapéra és más, magasan lévő helyre való ugrálás egyaránt ártalmas. Sajnos sok gazdi azonban erről egyáltalán nem is tud! Vagy ha mégis, sokan úgy gondolják, hogy ez csak a kistestű kutyusuknak tilos. Pedig ez sem igaz. De mégis milyen problémákat okozhat a lépcsőzés és ugrálás? És hogyan előzhetők meg vagy kezelhetők ezek a problémák? Olvass tovább, és megtudod!

AKARATLANUL IS AKADÁLYOK ELÉ ÁLLÍTJUK A KUTYÁKAT

Mi emberek alapvetően tisztában vagyunk azzal, hogy az évek során testünket érő terhelések és megerőltetések milyen következményekkel járhatnak. A sok használatnak, illetve az életkorral járó természetes kopásnak, gyengülésnek az ízületek, inak, szalagok, csontok és izmok is kárát láthatják.

A mozgásszervi problémákat a fájdalom, izmaink, ízületeink mozgástartományának csökkenése is jelzi. Tudjuk, hogy ha a derekunk, hátunk, vagy éppen térdünk fáj, akkor milyen mozdulatokat és milyen helyzeteket kerüljünk. Kutyák esetében a mi feladatunk figyelni erre, megelőzés terén is!

Sajnos kutyáink számára gyakran akaratlanul is olyan környezetet teremtünk (pl. lépcső, bútorok, padló), amely káros lehet egészségükre nézve, mivel ismétlődő mozdulatokkal nagy terhelésnek tesszük ki a mozgásszerveiket. Ez különösen igaz, ha nem természetes mozdulatról van szó, vagy természetes is, de az ideálisnál gyakoribb, és a kutya nem elég fitt, nincs eléggé bemelegedve hozzá vagy fajtája, mérete miatt veszélyes rá.

Lépcsőzés, ugrálás: a kutya mozgásszervi betegségek gyakori okai

A kutyák mozgásszerveit, például gerincét, ízületeit, veszélyesen megterheli a lépcsőzés. Kistestű kutyáknál ez különösen igaz, hiszen míg nekünk vagy egy nagy testű kutyának egyszerűen csak meg kell emelnie a lábát, addig a kis kutyák szó szerint ugrálnak egyik fokról a másikra. Hosszú távon ez komoly mozgásszervi problémákhoz vezet. Ha egy tacskó naponta 3-szor 10 lépcsőfokon megy le éveken át, az állat gerincének ez olyan megterhelés, mintha egy 170 cm magas embernek naponta 60-szor 150 cm magas palánkon kellene átmásznia!

A tacskó mellett például a beagle, basset hound, uszkár, spániel és pekingi palotakutya számára is rendkívül káros lehet a gyakori fel-le mászkálás. De a diszpláziára hajlamos, közepes és nagy testű kutyáknál is fontos, hogy kölyökkorban ne lépcsőzzenek. Egy kutatás azt találta, hogy egyes nagy testű kutyáknál magasabb a csípődiszplázia kockázata, ha 12 hónapos kor előtt lépcsőznek.

Sokszor a kutyák lefelé haladva az utolsó 2-3 lépcsőfokot egyszerűen átugorják, növelve a sérülések kockázatát – különösen, ha a padló csúszós. A lépcsőzés idősebb kutyáknak is ijesztő lehet, a korral járó izomvesztés, elhasználódott ízületeik, gyengébb lábaik miatt. Nagyobb náluk a csúszás, esés kockázata, különösen szőnyeg nélküli lépcsőkön.

A kanapéra, ágyra és más magas bútorokra való fel-le ugrálás, az autóból kiugrás, az autóba ugrás, sőt a laminált padlón, parkettán, járólapon való állandó csúszkálás is akut sérüléseket, illetve hosszú távon komoly krónikus problémákat is okozhat.

Mit tehetsz azért, hogy ne történjen baj?

Fontos figyelembe venni, hogy milyen gyakran, mekkora és hány lépcsőfokról van szó – az ugyanis nem feltétlenül probléma, ha alkalmanként néhány lépcsőfokot meg kell tennie a kutyának sétáltatás közben vagy 1-2 lépcsőfok rendszeresen az útjába kerül. Legjobb elkerülni azért a magas lépcsőket, a hosszú lépcsősorokat, a túlzottan gyakori lépcsőzést – különösen kistestű vagy öreg kutyákkal.

Kölyökként fokozatosan szoktassuk hozzá a kutyát a lépcsőzéshez. Tanítsuk meg neki, hogy ne rohanjon, egyszerre csak egy lépcsőfokot lépjen, a gazdával együtt haladjon, és várjon a lépcsősor alján, mielőtt az utolsó lépést közösen megtesszük vele. Ha lehet, vegyük ölbe a kutyust a hosszú lépcsősoroknál. Az otthoni lépcsőhöz érdemes biztonsági rácsot tenni, ha egyedül hagyjuk a kutyát.

Az ugrálásról szoktassuk le, vagy ha felengedjük a kanapéra, akkor szerezzünk be egy kutya lépcsőt vagy kutya rámpát. Ezt az autóból való kiszálláshoz, beszálláshoz is használhatjuk.

A kutyamasszázs is nagyon sokat segíthet – megelőzésben, kezelésben egyaránt!

A kutyamasszázs többek között pozitív hatással van az ízületek egészségére, segít visszaállítani és javítani az ízületek mozgástartományát és rugalmasságát, ellazítja a feszült izmokat, csökkenti az izomgörcsöket, javítja a testrészek és ízületek helyzetének érzékelését (propriocepció), serkenti a vérkeringést. Emellett a kutya idegrendszerére, immunitására, emésztésére, érzelmi állapotára is jó hatással van.

Jó hír tehát, hogy a masszázs a kutyák mozgásszervi panaszai esetén bizonyítottan nagy segítséget jelenthet, legyen szó a problémák megelőzéséről, késleltetéséről vagy kezeléséről.

A szakember által végzett rendszeres masszázsterápia megelőzési és rehabilitációs céllal is ajánlott az alábbi mozgásszervi betegségek esetén:

• Csípő- és könyökdiszplázia – A diszplázia (dysplasia) a kutyák örökletes eredetű fejlődési rendellenessége, lényege, hogy az ízületeket alkotó csontvégek és az azokat borító porcok pontatlanul, nem megfelelően illeszkednek egymáshoz. Az állapot nem veleszületett, mivel az érintett kutyák normális ízületekkel születnek, a rendellenesség csak később alakul ki. Nagytestű kutyáknál a leggyakoribb, de kisebb társaiknál is megjelenhet. Kölyökkorban a lépcsőzés, magasra ugrás és a csúszós felületek is növelik a diszplázia kockázatát. A masszázs kiválóan enyhíti az ízületeket körbevevő, feszült izmok okozta fájdalmat és merevséget és fokozza a lágy szöveteket tápanyaggal, oxigénnel ellátó vér keringését. Ez a mobilitás megőrzésében, helyreállításában segít.

• Ízületi gyulladás (arthritis) – A kutyák ízületi gyulladása merev, duzzadt és fájdalmas ízületekhez vezet, melyek korlátozzák a mozgást és az erőkifejtést is. Idővel bizonyos betegségek is ízületi gyulladást okozhatnak, például a csípődiszplázia, a térdkalácsficam, a korábbi ízületi törés, vagy genetikai hajlam. A nagy és óriás fajták általában hajlamosabbak ízületi gyulladásra, de egyes kisebb testű fajtáknál is magasabb a kockázata. Fontos tényező még az életkor, a testsúly és az aktivitási szint is. Az izmok és inak masszírozása segít a gyulladás és a fájdalom csökkentésében, az ízületi mozgathatóság javításában.

• Térdkalács ficama (patella luxatio) – A térdkalács (patella) egy kis íncsont, ami a négyfejű combizom közös inában helyezkedik el és a combcsont alsó végén lévő árokban van. Mikor a térdkalács rendellenesen kimozdul ebből az árokból, akkor beszélünk térdkalácsficamról. Legfőképpen kistestű kutyákat érint ez a probléma, ám már a nagytestű fajtáknál is egyre gyakoribb. A masszázs jelentősen enyhítheti a térdkalácsficam tüneteit és a diszkomfortot, hiszen relaxál, serkenti a vérkeringést, fokozza az izmok rugalmasságát, segíti a térdízületet stabilizáló, támogató izmok erősítését. Így csökken a fájdalom, növekszik a mobilitás, javul az életminőség.

• Porckorongsérv – Ha a gerincoszlopot alkotó csigolyák közötti porckorong kitüremkedik a helyéről, nyomást gyakorol a gerincvelőre vagy a gerincvelőből kilépő idegekre, akkor kialakul a porckorongsérv (IVDD – intervertebral disc disease). Tünete fájdalom, zsibbadás, gyengeség, súlyosabb esetben bénulás. Tacskóbénulásnak is nevezik, mivel eleinte ennél a fajtánál tapasztalták leggyakrabban, ám nem csak tacskóknál fordulhat elő: a bolognese, pekingi palotakutya, mopsz, si-cu, uszkár, közepes testűek közül a spániel, nagyobb testűek közül a dobermann esetében is gyakran diagnosztizálják. A kutyamasszázs segíti a görcsölő izmok nyugtatását, a feszültség oldását, a boldogsághormonok termelését.

Források: