Barion Pixel
A mikrobiom minősége a kutyákat is érinti

Az utóbbi évtizedekben került felfedezésre, és az elmúlt években nagyobb reflektorfényt kapott, hogy az agy és a bélrendszer egymástól nem teljesen függetlenül működik, hanem komoly kapcsolat van köztük, ami hatással van az ember pszichéjére, mentális állapotára, immunrendszerére, hormonháztartására, az általános hangulatára és számos további befolyással bír szervezetünk működésére, és ez ugyanúgy érvényes kutyákra is.

Azt tudtuk korábban is, hogy kommunikál az agy- és a bélrendszer mindkét irányba, viszont az viszonylag új felfedezés, hogy ennyire komolyan és szerteágazóan befolyásolja az egészségi állapotot.

Mi is valójában a mikrobiom? A bélben kb. 100 milliárd mikroorganizmus (baktériumok, vírusok, gombák) él, amiket együttesen mikrobiótának hívunk. Ezek az adott faj bélrendszerének és táplálkozásának megfelelően alakul ki, aza nagyban eltér egy mindenevő, ragadozó, vagy növényevő állat mikrobiomja A mikrobióta sejtekből áll, amikben megtalálható a DNS. A DNS adott szakaszát hívjuk génnek. Így a mikrobióta sejtjeiben lévő DNS-ek génállományát nevezzük mikrobiomnak. 

Korábban kizárólag a bélben lévő mikroorganizmusokat számították ide, újabban viszont a bőrben, tüdőben és a szájüregben élőket is ide soroljuk, továbbá nőstények esetében a hüvelyflóra is fontos szerepet játszik a saját és utód mikrobiom „lenyomatában”.

Minden élőlénynek annyira egyedi összetételű a mikrobiomja, hogy a tudósok az ujjlenyomathoz hasonlítják. Nincs két azonos tartalmú keverék.

A mikrobiom minőségére nagyon sok dolog van hatással. Többek között az anya bélflórája és az anyatej feldolgozása, a szülőcsatornában lévő laktobacillusok, étrend, életmód, testmozgás, szervezetet ért stresszhatások, vagy antibiotikumok fogyasztása.

A beleket érintő műtétek is természetesen hatással vannak a mikrobiomra, ezáltal az egészségre.

Érdekesség, hogy kutatók megfigyelték, hogy a toxoplazmával fertőzött állatok viselkedése is megváltozik, nevezetesen bátrabbak, vakmerőbbek lesznek társaiknál. Ezt feljegyezték a Yellowstone Parkban élő farkasoknál (az alfa fertőzött). De a toxpolazma megtalálható a házimacskákban is, ami hatással lehet akár a vele egy háztartásban élő gazdájára is. A háziállatok, a természetesebb étrendjüknél fogva, jobb bélflórával rendelkeznek, mint az emberek, így a háziállatot tartó, velük együtt élő emberek mikrobiomja általában diverzebb, mint azoké, akiknek nincs háziállata.

A bél falában sokmillió ideg van, ami olyan információkat kap a szervezetben, hogy a második agyként is emlegetik. A bélben lévő baktériumok képesek neurotranszmittereket előállítani, ami az idegpályák kommunikációjáért felelnek, de már tudjuk, hogy bizonyos baktériumok képesek szerotonint termelni, ami az alapvető jókedvért felelős.

Ugyanígy megtalálhatóak azok a baktériumok is, amik hajlamosítanak a szorongásra is.

A bél-agy tengely egyik legfontosabb eleme a Bolygóideg (Nervus Vagus), ami a 10. agyideg. Azért hívják így, mert kb. 80%-ban olyan rostokat tartalmaz, amik az általa behálózott szervekből viszi az információt az agy felé. Ilyenek a nyaki, mellkasi és hasi részek. 

Az egyik legfontosabb szerepe a bél és agy közötti kapcsolat és kommunikáció fenntartása, de számos egyéb funkciót is ellát, mint például a szív funkcióinak szabályozása, légzési funkciók szabályozása, emésztés szabályozása, és így az immunfunkciókban is szerepe van. Mindezek mellett a stresszkezelésben és a hangszálak működésére is befolyással bír.

Ezek a funkciók fontosak a test megfelelő működéséhez, és rendkívül fontos szerepet játszik a vegetatív idegrendszer és a homeosztázis fenntartásában. 

A bél idegrendszere autonóm módon működik, függetlenül a központi idegrendszertől.

A bél-agy kapcsolat egyértelmű összefüggést mutat neurológiai változásokkal a szervezetben. Magán az idegrendszeren keresztül létesít kapcsolatot a bélrendszerrel, illetve a véráramon keresztül is, ami az immunrendszert, gyulladásokat, metabolizmust befolyásolja.

Több neurológiai kórkép is összefüggésbe hozható a mikrobiommal, mint például a demenciák, mozgászavarok, autoimmun kórképek.

Mindemellett pszichés megbetegedések és a mikrobiom között is kapcsolatot fedeztek fel.

Azt is bebizonyították, hogy a sejtekben lévő mitokondriumok zavarait okozhatja ugyancsak a mikrobiom, ami előidézheti az előbb említett mentális betegségeket. A mitokondrium a bélflóra és az emberi sejtek közötti kommunikációt jelenleg is kutatják.

Mindezek tudatában a legfontosabb kérdés, ami felmerül az emberben, hogy hogyan, milyen módon tudja az ember megfelelően diverzzé, egészségessé tenni a saját, és kedvence bélflóráját, hogy megelőzze a felsorolt problémákat, betegségeket?

A gyomorban található enzimek önmagukban nem feltétlenül tudnak lebontani minden bevitt táplálékot, ezért van szükség a legkülönfélébb baktériumokra. Minél több féle található a mikrobiomban annál sikeresebb lesz a lebontás és felhasználás.

A növények felületén például nagyon sok olyan baktérium található, ami ezt a diverzitást segíti, ezért lényeges minél több típusú, lehetőleg nyers növény fogyasztása. 

Hevített formában is megmaradnak bizonyos baktériumok, de a legjobb a nyersen való fogyasztás. 

Ez lehet zöldség vagy gyümölcs, de a gyümölccsel óvatosabban kell bánni a cukortartalma miatt. Ezek bekerülve a szervezetbe elkezdenek szaporodni, és végzik a genetikailag kódolt feladatukat. Például egy bizonyos baktérium olyan anyagot termel, ami az agyban lévő dopamin lebontását akadályozza, ezzel ugyancsak hatással van életminőségre.

A növények közé tartoznak a fermentált magcsírák is, amik ugyancsak hozzájárulnak a diverz mikrobiom meglétéhez. 

Ha túl sok feldolgozott élelmiszert vagy gyorsan felszívódó szénhidrátot fogyaszt a kutyánk, akkor pl. lachnospira típusú baktériumok terjednek el, aminek későbbi negatív hatásai lesznek (elhízás, cukorbetegség, stb.)

De ez csak a táplálkozás része a dolgoknak. A legbiztosabb, ha az állat megfelelő életmódot él.

Ebbe beletartozik a rendszeres testmozgás, megfelelő mennyiségű cukor és folyadék

fogyasztása, megfelelő mennyiségű alvás, stresszcsökkentés.

Összességében kijelenthetjük, hogy a mikrobiom/bélflóra gyakorlatilag a szervezet minden lényeges pontjára kihat, rajtunk múlik, hogy mennyire figyelünk oda rá, így kutyánkra. Ugyanakkor azt hozzá kell tenni, hogy az alapvetően elérhető élelmiszerek és ételek nem feltétlenül támogatják a  mikrobiom diverzitását, ezáltal az egészséget, de odafigyeléssel és körültekintéssel, a mindennapokat jobban átgondolva megoldható, hogy az ember társállata egészséges életet élhessen.

A kutatások biztosan sok meglepetést tartogatnak még ebben a fiatal irányzatban, ezért további lehetőségek elé nézünk, hogy a szervezetünk összefüggéseit megértsük.

Az is remek dolog, hogy vannak hatékony megoldások komoly betegségek esetén, amik nem gyógyszeres kezelést jelentenek.

Források:
https://www.allergiakozpont.hu/hirek/mikrobiom-jelentese-a-dieta-es-a-betegsegek-kapcsolata 
https://open.spotify.com/episode/2RMiAKZHQDl6oUXLjDkzzJ
https://olvassbele.com/2024/11/07/dr-emeran-mayer-a-bel-agy-kapcsolat/
https://manualisterapia.hu/a-nervus-vagus-es-szerepe/
https://www.youtube.com/watch?v=1pzOaYBMu80&t=804s
https://www.youtube.com/watch?v=-MQ5tCTYiVQ&t=1613s
https://egeszsegvonal.gov.hu/egeszseg-a-z/s-sz/szeklettranszplantacio-fekalis-bakterioterapia.html

Ezekkel a termékekkel szuperül támogathatod kedvenced mikrobiomját!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük